Az Alföldi Tej 2005 nyarán vásárolta meg azt a székesfehérvári üzemet, amelyet az egy évvel korábban csődbe ment Parmalat Hungária Rt. felszámolója hirdetett meg másodízben, mivel elsőre nem sikerült vevőt találni. A feldolgozó egykor a magyar tejüzemek zászlóshajója volt, amely kiváló minőséget garantáló márkákkal szerepelt a piacon. Az Alföldi Tej tagjai 500 millió forinttal megemelték a vállalat tőkéjét, az MFB pedig 2005 októberében állami kezességvállalással 4,098 milliárd forint hitelkeretet hagyott jóvá a Parmalat eszközeinek és ingatlanjainak megvásárlására, további beruházásokra, valamint a forgóeszköz-szükséglet egy részének fedezetére. A keretből 1,668 milliárdot a gyár megvételére, egy évvel később 1,3 milliárd forintot tartós forgóeszköz-finanszírozásra, 450 millió forintot pedig technológiafejlesztésre szántak. Tavaly közel 670 millió forintból új raktár épült Székesfehérvárott. Az üzemben jelenleg évente 300 millió kilogramm tejet dolgoznak fel. Az Alföldi Tej éves nettó árbevétele 35 milliárd forint.
A válság tavaly őszi kezdete óta a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat a szokottnál is jobban sújtja a forráshiány. A bankok jócskán megszigorították a hitelhez jutási feltételeket, a korábbinál nagyobb biztosítékokat írtak elő, magas a kamatszint és túl sok adminisztrációval jár egy-egy fejlesztési, beruházási vagy forgóeszközhitel igénylése - panaszkodnak a cégvezetők. Az elmúlt hónapokban számos kormányzati intézkedés igyekezett segíteni a vállalkozások dolgát, például állami hitelgaranciával, illetve kamattámogatás nyújtásával.
A krízis kezdete óta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is kiemelt figyelmet fordít a cégfinanszírozási problémák megoldására: az október eleji adatok szerint a pénzintézet 2009-ben összesen közel 50 milliárd forint új hitelt hagyott jóvá a vállalkozói programok keretében. Az elfogadott hitelszerződéseket teljesítve pedig az idén több mint 40 milliárd forintot folyósítottak a kkv-szektor vállalkozóinak.
Az Alföldi Tej Kft. például az elmúlt években egy nehéz helyzetben lévő ágazatban ért el biztató eredményeket az MFB-től kapott forrás segítségével. A debreceni központú céget 2003 tavaszán alapították, 23 taggal, 6,7 millió forint törzstőkével és 85 millió literes tejtermelőkapacitással. A vállalkozás jelenleg 145 taggal, több mint egymilliárd forint törzstőkével és 340 millió kilogramm éves termelési kvótával rendelkezik. A társaság az ország nyerstejtermelésének negyedét koordinálja 17 megyében. Az Alföldi Tej vezetői az előremenekülést választották: úgy gondolják, az élelmiszer-termelés hosszú távon jó üzlet, de csak a költséghatékonyan működő, innovatív, fejlődni képes cégeknek van jövőjük akár a feldolgozói, akár a termelői oldalon. A társaság alapításakor még elsősorban az állami támogatás megszerzése, a beruházások közös finanszírozása volt a cél, ám az évek során a vállalat egyre nagyobb gazdasági érdekérvényesítő képességre is szert tett. A tagok a közös értékesítés, szaktanácsadás, beszerzés, feldolgozás és termelésszervezés révén nemcsak a költségeiken tudnak spórolni, de jobb alkupozíciót is kivívhatnak maguknak az árversenyben.
A társaságnak közel 4,1 milliárd forint hitelkeretet hagyott jóvá az MFB, százszázalékos állami készfizető kezesség mellett. Ennek révén először került tejfeldolgozó üzem a tejtermelő gazdák tulajdonába Magyarországon, így befolyásolni tudják a hazai tejfelvásárlást és tejtermék-értékesítést. Bár az ágazat helyzete alapvetően kedvezőtlen, mert az uniós csatlakozás óta tapasztalható árhullámzás szétzilálta a korábbi stabil beszállítói kapcsolatokat, a beszerzési és eladási biztonság megszűnt, az Alföldi Tej a felvett hitel segítségével még új piacokra is be tudott törni.
Először bővítették fő tevékenységüket, és ma már - miután a tulajdonosoktól felvásárolt nyerstejet hazai és külföldi feldolgozóüzemeknek értékesítik - a tejet saját üzemükben dolgozzák fel, az előállított termékeket pedig nagykereskedelmi úton adják el. A megvásárolt üzem lehetővé tette, hogy a tartályos tejexporttal csökkentsék a hazai feldolgozható mennyiséget és ezzel növeljék a keresletet. Éves megállapodás keretében 2007-ben már 109 millió liter pasztőrözött és fölözött tejet szállítottak Olaszországba és Romániába. Tavaly - mivel az első negyedévben csökkent az exportkereslet - a társaság új stratégiája a termékfeldolgozás lett. Beruházással, műszaki fejlesztéssel növelték a gyár feldolgozó- és csomagolókapacitását. Eközben új termékeket is kifejlesztettek, ezzel bővítették a belföldi vevőkört, és az év második felétől már Romániában és Csehországban is új piacokat szereztek. Az idén az első hónapokban még csak a felvásárolt tej 60-65 százalékát kezelték, a második félévet követően azonban az üzem már a napi megtermelt tej 85 százalékát fogadni tudta. Látva az árak és a kereslet tavalyi alakulását, a cég vezetői úgy döntöttek, hogy ettől az évtől kezdődően a teljes tejmennyiséget feldolgozzák és Magyarországon kívül minden olyan országba is szállítanak, ahol ez a logisztikai, szállítási költségek mellett még gazdaságos. Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési, Agrárfejlesztési és az Agrár Forgóeszköz, valamint az MFB Forgóeszköz Hitelprogramok keretein belül további jelentős források állnak rendelkezésre a mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára. A www.mfb.hu honlapon megtalálhatóak a kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú vállalkozásfejlesztési hitelek részletes feltételei.
(Cikkünk az MFB Zrt. közreműködésével készült.)